Göde Edit-Köves Gabriella (OFI): Miért tanuljunk latint?

    Miért tanítsunk még ma is latint?

     

    „Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy’ tanítjuk. – Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (báró Eötvös József)

     

    A 2006-os PISA jelentés[1]Mi a versenyképes tudás?című fejezete szerint „nem annyira az ismeretek, mint inkább az általános kompetenciák (jó szövegértési képesség,érvelő -szóbeli és -írásbeli kifejezőképesség, az ismeretalkalmazás képessége, valamint a természettudományi megismerés) elsajátítása”  a cél. Véleményünk szerint ezek a képességek a latin nyelv tanításával fejleszthetők.

    Lingua Latina necessaria est.

    A XX. század első felében a gimnáziumokban a legmagasabb óraszáma a latin tanóráknak volt. Az 50-es évektől fokozatosan csökkent az óraszám, manapság egyre kevesebb gimnáziumban, egyre kevesebb óraszámban tanítják.

    A magyarországi latintanítás helyzetét 1945-től 1995-ig Ritoók Zsigmond[2],1995-2008-ig Gesztesi Enikő[3] foglalta össze.Gesztesi cikkében egy angol kutatás alapján rámutatott azokra a latin nyelv által szerzett kompetenciákra, amelyek okvetlenül szükségesek a mai érettségi vizsgához is. Ezen kívül 2009-ben volt egy kerekasztal beszélgetés[4], illetve Gloviczki Zoltánnak jelent meg két cikke[5] a témában, valamint egy szakdolgozat[6] a Debreceni Egyetemen. Azt, hogy 2015-ben milyen a latintanítás helyzete Magyarországon a középiskolákban két szóval kifejezhetjük: eltűnőben van.

    Miért is tanuljunk latint?

    A kérdésre azért nehéz válaszolni, mert az itt tanult ismereteket nem tudjuk oly közvetlen módon beváltani, mint például a gazdasági ismereteket. De nem ez az egyetlen ilyen tantárgy. Megkérdezhetjük ezt az összes művészeti-, a társadalomtudományi-, bölcsészettudományi tantárgyakról is, hogy milyen haszonnal jár….

    HorkayHörcher Ferenc A bölcsészettudományok hasznáról[7]című tavaly megjelent könyvében írja, hogy 6 olyan kompetencia terület van, amit a humántudományok által sajátíthatunk el, amelyek nagyobb eséllyel segítenek minket válság idején is egy jobb megoldás megtalálásában. Ezek az adaptációs készség, a kreativitás, a fantázia, a döntési képesség,az eszmék megalkotásának képessége és az együttérzés képessége. Ezek a képességek a társadalom mentálhigiénés állapotának javításához járulnak hozzá és egyben a társadalom szemléletét is formálják.Ezen kompetenciák alapjait a latin nyelv és irodalom tanulása, művelése nagymértékben segíti, talán ezért is van az, hogy 1945–ig a Magyarország minden gimnáziumában a legmagasabb óraszámban oktatott tantárgy volt a latint.

    A latint tanítani szükséges, de miért is?

    Megválaszolhatjuk a kérdést ismert, meghaladott érvekkel, például: „Kell az orvosi-, jogi egyetemre.”, vagy „A latin ismeretében könnyebb megtanulni spanyolul, olaszul, stb.” „Az idegen szavakat könnyebben megjegyezhetők.”  „Latin csak az elitnek, illetve az egyházi iskolában tanulóknak kell tanítani. ”….

    Azonban vannak reális, kutatással alátámasztott érvek is, például a Barber[8] vizsgálat.

    GesztesiEnikő : A latintanítás helyzete… Antik Tanulmányok 2009/53. alapján

     

    Latint tanulók eredményei

    Latint nem tanulók eredményei

    1. Helyesírás

    82,5%

    72,6%

    2. A szavak használata a mondatokban

    57,5%

    40,6%

    3. Definíciók értelmezése

    69,5%

    33,3%

    4. A szavak értelme, jelentése, helyesírás

    57,0%

    27,5%

    5. Szókincs

    36,0%

    6,8%

    6. A szavak értelme, jelentése, helyesírás

    65,3%

    12,3%

    A 6. pontban olyan latinul tanuló és nem tanuló diákok eredményei vannak, akiknek minden tárgyból azonos az osztályzatuk.

     

    „A vizsgálat eredményéhez ezúttal sem kell kommentár, a latinos diákok - nem egy vagy néhány, de minden területen! - sokkal jobb teljesítményt nyújtottak, mint latint nem tanuló társaik-, ha a mérések átlagát nézzük, a latinos diákok esetében az eredmény 61,8%, a nem latinosoké pedig ennek alig a fele, 32,18%.” (Gesztesi, 2009)

    Az eredetileg első világháború alatt megjelent cikkben Barber kifejti a latin gyakorlati értékét(amit kereskedelmi (!) középiskolás tanulóknál figyelt meg): a szavak jelentésének jobb képzete (a better idea of meaning of words) és a közlés során az önkifejezés észlelhető képessége (inimparting an observablefacilityinexpressingoneself)[9]. Ezen képességek a mai munkaerőpiacon is nélkülözhetetlenek.

    Az Európai Unió nyelvtanítást vizsgáló 2012-es jelentéséből[10] kiderül, hogy Németországban, Luxemburgban, Hollandiában és Lichtensteinben is, főleg a gimnáziumokban már kötelezővé tették a latintanítást. Ennek oka lehet a német és latin nyelvtan közötti rokonság, illetve azok a hagyományok, amelyre ott a nyelvoktatás épül.

    2006-ban a finnek európai elnöksége alatt létrehoztak egy latin nyelvű on-line újságot (ConspectusRerum)[11], melyből latin nyelven lehet tájékozódni az EU ügyeiről.(Mivel Finnországban erős a latintanítás, nem véletlen talán, hogy akkor, 2006-ban harmadszor is a PISA felmérés I. helyén végeztek.)

    Azoknak, aki azt mondják, hogy ma már az angol lett a világ – és szaknyelv, az angol vette át azt a szerepet, amit előtte a latin töltött be, azoknak a British Dental Journal 2009-es cikkét[12] ajánljuk, amelyben a szerző leírja, hogy az angol nyelv oly mértékben változik a különböző kulturális és technikai kihívások következtében, hogy nem lesz képes ezt a szerepet sokáig betölteni. Ellenben a latin nyelvvel, ami még mai is megőriz számunkra információkat, ahogy a szerző is hivatkozik Caesar gall háborúról írott munkájára, ami ma ugyanúgy olvasható és egyértelmű a szavak jelentése és mondanivalója. 2015 tavaszán jelent meg M.GordinScientific Babel[13]című könyve, amelyben a szerző arról, ír, hogy elkerülhetetlen egy közös tudományos nyelv elfogadása, csak az a kérdés, hogy melyik legyen ez a közös nyelv.

    A latin mint szaknyelv jelentősége felbecsülhetetlen az európai keresztény kultúra megértéséhez és kutatásához, ezért XVI. Benedek pápa 2012 novemberében megalapította a Latinitas Pápai Akadémiát. XVI. Benedek ajánlja SacramentumCaritatis kezdetű enciklikájában[14], hogy a ma már egyre gyakoribb nemzetközi találkozók szentmiséit – az egyház egyetemességét kifejezendő – celebrálják latinul. A pápa kéri az enciklikában, hogy a szemináriumok készítsék fel a papokat, hogy majd ők is meg tudják tanítani a híveknek a latin nyelvű imákat és énekeket. És akkor még nem beszéltünk a magyar történelem és a latin viszonyáról. Elég röviden annyit, hogy a 1844-ig a soknemzetiségű Magyarországon a latin volt a hivatalos nyelv. Ha kiszorul a latin az órarendből, akkor pár év múlva nem lesznek már olyan egyetemisták, majd kutatók, akik a magyar irodalom és történelem latin nyelvű forrásait eredetiben tudnák olvasni.

    Amit a latin hátrányára írhatunk, hogy holtnyelv, épp ez az előnye is egyben: a nyelv, a szavak nem erodálódnak, ezért az információt eredeti állapotában őrzi meg.

     

    Mi fejlődhet a latin nyelv tanulása által?

    Tudjuk, hogy az intellektuális, emocionális, spirituális intelligencia összefüggő egységet alkot, mereven nem szétválasztható. Most csak az elemzés kedvéért választjuk szét.

     

    Nem kétséges, hogy a latin tanulása által fejlődik az intellektus (IQ)

    A latin egy logikai váz (….),melyre bármely más idegen nyelv ráépíthető. ” (Borzsák István)

    A fordítás, valamint a nyelvtan tanulása által fejlődnek az anyanyelvi kompetenciák, mint szövegértés, az aktív és passzív latin és magyar szókincs, a gondolkodási műveletekmint az absztrahálás, strukturálás, analízis, a problémamegoldás, a  memoriterek  tanulása által pedig az implicit, nem asszociációs memória is fejlődik. Mindennek hatása a logikus gondolkodás, a nyelv tudatosabb használata, valamint a képzelőerő fejlődése. A kreatív problémamegoldás és a kritikai gondolkodás szintén fejlődik, ha csak azt vesszük, hogy például magyarról latinra fordítás során hányféleképpen tudunk egy-egy mellékmondatot fordítani igeneves szerkezettel úgy, hogy a jelentése ugyanaz maradjon. Éppen ezeket a képességeket említi a Nature folyóiratban megjelent oktatás témájú tanulmány, mint ami elengedhetetlen  a XXI. századi tudósképzéshez[15].

    A tantárgyak ismeretanyagaEurópában a tudományok közös kiinduló alapja. Akár a reál tárgyak mint a matematika, biológia, fizika , akár a humán és társadalomtudományi tárgyak mint az irodalom és történelem, akár a művészeti alkotások az európai önazonosság közös forrásai és alapjai.

    Tényként kezeljük a latin nyelvoktatás transzfer hatását, miszerint a különböző tantárgyak szakszavainak tanulása, értelmezése és használata is hatékonyabb, a magyar és az idegen nyelvek tanulása hatékonyabb.

     

    Fejlődik az érzelmi intelligencia (EQ)

    A nyelvórákon használt irodalmi művek érzelmi töltete által, az erkölcsi példákon megfigyelhető érzelmek és emocionális indíttatású tettek kapcsán. (tettek a közösségért, önfeláldozás, empátia gondoljunk Mucius Scaevola történetére) az esztétikai érzék a tanult és szemlélt műalkotások által fejlődik az érzelmi intelligencia, amint ezt 1899-ben megfogalmazta Wirth Gyula:

    „Végre is épen a classikus nevelés egyik fő föladata az, hogy az önzetlen hazaszeretet, magasztos jellemek, fenkölt egyéniségek dicső példáinak eleven szemléltetése által nemesebb, ideálisabb felfogást és gondolkozást csepegtessünk a serdülő gyermekifjú szívébe, a ki soha sem feledi el azt a lelkesítő hatást, mit egy Miltiades, Themistokles, Kimon stb. dicső tetteinek eleven rajza lelkére gyakorolt, ez ifjúi lelkesülésnek jótékony melege megmarad még akkor is, midőn deresedő hajjal az élet harczai közt az egyszerű és magasztos történetkék  szálait már elfeledte is, ösztönné válik az, mely őt mindiga szépre, a jóra, a nemesre vonzza ifjúi erővel — s ez épen, a nemes érzés és gondolkozásmód kifejlesztése iskolai nevelésünk legfőbb czélja. ” (A latin nyelv középiskolai tanitása, Magyar Paedagógia 45.old[16])

    A kerettanterv[17] szerint „Mindezek a tartalmak és tevékenységek együttesen a szociális és állampolgári kompetencia, illetve a kezdeményezőképesség vonatkozásában is éreztethetik fejlesztő hatásukat: a személyek és kultúrák közötti párbeszédre törekvésben, a különböző nézőpontok megértésében, az emberi jogok tiszteletében, a reális alapokon nyugvó nemzeti identitásban és az Európához való kötődésben, valamint a kreatív és innovatívproblémamegoldó tevékenységben. A képzelőerő hat az intellektuális érdeklődésre, így lehetőség nyílik arra, hogy az elsajátított tudás beépüljön énképükbe, fejlődjön önismeretük.

    „… erősíti a közjóra, a nemzeti és társadalmi összetartozásra való törekvést.

    S hogy ez milyen fontos egy közösségben! A képzelőerősegítségével tudjuk beleképzelni magunkat a másik ember helyébe, helyzetébe, még akkor is, ha nincs közvetlen tapasztalat, vagy ismeret, vagy nincs külsődleges racionalitás, akkor is képes az ember az empátiára (s ez már az SQ felé mutat) a majd ennek segítségével fejlődik ki azönismeret, amiből pedig a társadalmi kohézió lesz. Vagy, ahogy Ritoók Zsigmond írta: a latin a társadalmi tudatot formálja[18].

     

    Pedagógiai és tanulásmódszertani előnyök (mint az értő olvasás, lényeg kiemelés, információ szűrése, tömörítés, memorizálás, figyelem, kérdés felvetés)

    Amikor a tanulóknak azt mondjuk latinórán, hogyA fordítást azállítmánnyal kezdd! ”akkor arra vezetjük rá, hogy egy olyan gondolati struktúrát hozzon létre,(amelyből a fordítás lesz) amiben az egyszerűbbtől a bonyolult felé halad. Van egy mag, ami köré csoportosítjuk az információkat. Ha a fordítás során mindig visszatérünk az első, lényeges elemhez, az állítmányhoz (a maghoz) és ezzel egyeztetve, ehhez kötjük a többi elemet (mondatrészt), akkor egy algoritmust adtunk meg az egzakt megoldáshoz. Az út többszöri bejárásával fejlődik az algoritmikus gondolkodás is, ezáltal a tanuló általában megtanulja, hogy a beáramló információkat így rendszerezze. Ha ez belsővé válik, nagy esély van arra, hogy a tanulók világlátása is egy logikus rendszerbe integrálódjon, s így kevésbé van kitéve a manipulációknak! Ugyanakkora nyelvtani kategóriák rutin szerű használata segíti a dolgok pontosabb megértését, elemzését és a tudatosabb nyelvhasználatot.

    Ez a stratégia hasonló az úgynevezett „kulcsszó-stratégiához”[19], amikor a kisgyermek a beszédmegértést gyakorolja. Igyekszik a hallott szövegből kiválasztani és azonosítani egy szemantikai egységet, majd következtet a tartalomra -- ebbe már az asszociáció képessége is szerepet játszik. Hasonló történik a fordítások alkalmával is,amikor az állítmányhoz mint kulcsszóhoz keresi a számban megfelelő alanyt,tárgyat stb. Így , mielőtt szó szerint lefordítaná a mondatot, már van egy körülbelüli elképzelése a mondat jelentéséről. Ez a gondolati eljárás  tanulási stratégiává is válhat, alkalmazhatja a tanuló egyéb ismeretek feldolgozásakor. Végül pedig kialakulhat egy fegyelmezett gondolkodási attitűd.

    Ahogy P. H. Vellacottírja[20]: latint nem nehéz tanítani, sokkal nehezebb a latin tanulásához szükséges angolt – és itt mondhatjuk, magyart – megtanítani. A tanuló példákon keresztül begyakorol egy szabályt, ám ami igazán nehéz számára, az az, hogy ezt a szabályt aztán általánosságban is fel tudja ismerni, alkalmazza, s ez az egyik kiemelt célja a tanulásnak! Ahogy a szerző írja, a latin nyelv azért is különösen alkalmas ennek a célnak az elérésére, mert „a latin valahol a matematika és a történelem között áll”. Ugyanis a matematika órákonezt a folyamatot a szimbólumokhasználatával gyakorolja be, a történelem órákon pedig a karakterek és szituációk segítségével. A latin órákon pedig a szavakon. A szavak élőbbek, mint a számok, de kevésbé komplexek a karaktereknél és szituációknál.

    A memória is fejlődik ennek a gondolati struktúrának az alkalmazásával, hiszen egyrészt az információk rendezve kerülnek be a rövidtávú-, majd a hosszú távú memóriába. Másrészt a tanult versek, prózák ritmusa, az időmértékes verselés – hexameter, pentameter, stb. – is - segíti a megértés, a memorizálás folyamatát és a ritmusérzéket is fejleszti.  A latin nyelv tanulása precizitásra késztet, és készít fel,segíti a beáramló információk rendezését, rendszerezését, rögzítését.

    Brooklyni példa a tehetséggondozásra :returnto latin in New York

    2014-ben jelent R. Janoff tanulmánysorozata Classical Wordben[21], New York-ban kísérleti jelleggel bevezetett latin oktatásról. 2007-ben a brooklyni Willamsburgh Charter HighSchool (WCHS) bevezette a három éves latin képzést, mint egyedüli idegen nyelvet. Az iskola tanulói[22] általában tanulási nehézségekkel és gyenge nyelvi képességekkel érkeznek, akikre a tanuláshoz való negatív attitűd a jellemző.

    K. Pattersonnak sikerült olyan módszereket bevezetni a latin oktatásba, hogy a diákok nem csak elfogadták és profitáltak a tanultakból, hanem azt is elérte, hogy a latint nem tekintik „halott” nyelvnek. Például olyan olvasmányokat válogatott az óráira, amelyeknek a tartalma a diákok hétköznapi életét is érintette – pl. tetoválás, kábítószer fogyasztás, rabszolgaság az ókori Rómában.

    A kurzus tapasztalata, a tanuláshoz szükséges analitikus skillek kialakítása, valamint a latin transzfer hatásának köszönhetően a latin megteremtette a tanulás kultúráját, -- ami az iskola legfőbb missziója!

    Janoff Leírja, hogy azért is lehetette ezekben az iskolákban bevezetni a latint, mert azt valami speciálisnak értelmezték, aminek az üzenete, hogy a tanulók valami különleges dolognak vannak elkötelezve, egyfajta világklasszisnak. Erre a tanulók és a szülők is büszkék. Ezáltal ezek a problémás gyerekek a társadalom öntudatosabb tagjaivá képesek válnak.

    Ezek az iskolák azért vezették be a latint elsősorban,hogy a gyerekek jobban beszéljék az angolt. Mi is tanítsunk több latint, hogy a gyerekek jobban tudjanak magyarul!

     

    Konklúzió

    Napjaink felgyorsult információ áramában, ahol a linearitásnak egyre kevesebb szerep jut, (pl. az internetes olvasás terén) a latin tanulás által is elsajátítható gondolati struktúráknak komoly szerep jut nem csak az iskolai oktatás-tanulás alkalmával, hanem a mindennapi életben is. Segíthet rendezni az információkat. Segíthet eligazodni és megfelelően jó döntéseket hozni a mindennapi életben, politikában, erkölcsi kérdésekben, művészetben. 

    Ráadásul a latin egy írott szöveg központú tárgy, egyrészt tehát nincs se hallott szöveg értés, sem beszédértés és produkció, és tapasztalataink szerint, ezáltal azoknak a diákoknak is könnyebb, akik nehezebben fejezik ki magukat szóban.

    A latin által egyszerre fejlesztett kompetenciák segítenek eligazodni a szöveges és képi világban, ami a maiinformációs társadalom alapja.

    A NAT által előírt 9 fejlesztendő kulcskompetencia közül a latin 7-et fejleszt: anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, digitális, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári valamint az esztétikai –művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáját.

    Ma az egyetemeken a nyelvvizsga hiánya miatt át nem vett diplomák száma magas[23], majdnem eléri a 30%-ot. Úgy tűnik, hogy van egy jelentős diákréteg, aki nem tud meg szerezni két nyelvvizsgát az érettségi után, illetve az egyetem alatt. Lehet, hogy hatékonyabb lenne egy élő idegen nyelv + latin oktatás a középiskolákban?

    Cél az, hogy a latin egyenrangú legyen a többi tárggyal, választható legyen, vagy ahol eddig az iskola hagyományaiból kifolyólag kötelező volt, az is maradjon. Az a generáció, aki nem tanult latint, s ennek a generációnak a gyerekei teszik fel a kérdést: minek latint tanulni….

    A latin által közvetve és közvetlenül megszerezhető kompetenciák minden tantárgyban hasznosíthatók.

     




    [2]Ritoók Zsigmond: A latintanítás helyzete Magyarországon 1945-1993 in: Valóság 2000/7 54.old

    [3]Gesztesi Enikő: A latintanítás helyzete Magyarországon 1995-2008 in:Antik Tanulmányok 2009/53

    [5] Mester és Tanítvány 2007/8 és 16

    [6] Herczeg Anna: A középiskolai latintanítás …https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/177967

    [7] A bölcsészettudományok hasznáról,Oftheusefullness of thehumanities L’ Harmattan 2014 106.old.

    [8]idéziGesztesi Enikő: Antik Tanulmányok 2009/53.116. o.

    [9]http://www.jstor.org/stable/3296745?seq=2&loginSuccess=true#page_scan_tab_contentsG.E.Barber: Latin is a practicalstudy. Classical Journal 1986.

    [15]http://www.nature.com/news/stem-1.17959#/Editorial  „Building the 21st centuryscientist”

    [17]Kerettanterv kerettanterv.ofi.hu/04_melleklet_7-12/4.2.03.2_latin_7-12.doc

    [18]Ritoók, Valóság 55.old

    [19]Gósy M: Pszicholingvisztika Corvina, 1999. 191. old.

    [20] P. H. Vellacott: Teaching Latin inGeece&Rome 9 (1962. március) 29-34. old

    [21] 2012 Teaching Latin in New York City ’s Public Schools - R. Janoff: The elitemeetsthestreet: Teaching latin in a  nonselective Brooklyn Charter School

    iskolák még,ahol bevezették a latint: South Bronx Classical Charter,The Brooklyn Latin School, MaspethHigh School,https://muse.jhu.edu/login?auth=0&type=summary&url=/journals/classical_w...

    [22] A tanulói összetétel: 31% ázsiai, 27% fekete, 20% spanyol-amerikai, 15% fehér, 7% szegény, latin-amerikai hátterű családokból származik.

    KÉPTÁR

    FILMTÁR

    DIÁKSAROK

    FACEBOOK