Tavaszi túra az Őrségben - 2012

Március közepén túrázni voltunk az Őrségben.

Én csak Zalaegerszegen csatlakoztam a csapathoz, ezért hogy addig mi történt, azt nem tudom elmondani. Ott tudtam meg, hogy Bendi hozott nagyítót és sajtreszelőt is. Én vittem cseh szótárat, István bácsi pedig egy kulacsot, benne „korzsalkával”. Ez utóbbit persze csak akkor kezdtem sejteni, amikor csak a 18 felettieket kínálta meg. Utána buszoztunk egyet, majd egy kis idő múlva elfogyasztottuk eledelünket. Közben Bendi elkezdett „gyújtogatni”. Erre a tanár úr elmagyarázta nekik, hogy a sötét hamarabb meggyullad, mint a világos. Rövid gyaloglás után megtaláltuk egy páros ujjú patás állatnak a lábát. Horváth Gábor bácsi mutogatta, majd félredobta. Mentünk-mendegéltünk és 1-2 km múlva egy elpusztult vakondra leltünk. Én felvettem és a következő megállóhelyen elkezdtük a sötét bundáját a nagyító segítségével megvizsgálni. Miután meguntuk, örök nyugalomra tért. (1-2 cm mélyen alussza örök álmát az út közepén). Estefelé értünk táborhelyünkhöz. Egy farmernadrágos néni, aki fehér Opellel érkezett, adott fát és megmutatott mindent. Miután elment, lepakoltunk, s Bendi nagyítóját ismét használtuk. Eközben Bencuska elkezdett tüzet rakni, s mi hamarosan ott voltunk a lángok körül. Ott teát főztünk és az otthoni élelem maradékát a teával hamarosan elfogyasztottuk. Esti ima után a 4., 5., 6. és 7. osztályosok mentek aludni, a többiek még maradhattak. Másnap a kiadós reggeli után útnak indultunk. Szép erdőkben nagy farakásokat láttunk: többnyire bükköt és fenyőt. Az utolsó résznél már jól lemaradtam és egy rönkből egy kiálló szöget letörtem, mert féltem, hogy nem bomlik le és ki tudja mire lesz még jó… Mikor a szállásunkra visszaértünk, mindenki lepakolt és mi (Ricsi, Jelle, Bendi és én) egy kis idő múlva már gyújtogattunk is. Fél óra telhetett el miután a levegő hűlni kezdett és mi pedig a tűzhöz telepedtünk. Ott a tanár úrék a bográcsban gulyást kezdtek főzni, majd miután megettük, tészta került a tűz fölé. Közben a tea is kész lett (ez utóbbit rezsón főztük). A tészta nagyon finom volt, kétszer is ettem belőle. Még egy kicsit ettünk és beszélgettünk, majd a kicsiknek az ima után aludni kellett menni. Másnap már csak a szomszéd faluban lévő buszmegállóig mentünk gyalog, onnan busszal mentünk Zalalövőre. Onnan vonattal mentünk Zalaszentivánra, ahol én elváltam a többiektől.

Jól éreztem magam, remélhetőleg majd az éjszakai túrára is mehetek!

 Koós Hutás Sebe László

2012. március 15-17.

A túra fényképei IDE kattintva tekinthetők meg.

Kirándulás: 

KÉPTÁR

Pályázatok

FILMTÁR

DIÁKSAROK

FACEBOOK