Sítábor Ausztriában - 2012

Idén voltam harmadszor iskolai szervezésű sítáborban. A korábbiakhoz hasonlóan idén is nagyon jó volt a társaság. Szállásunk egy csendes kis településen, Seebodenben volt, ahonnan minden reggel 15 perc buszozás után értük el a Goldeck sípályarendszert. Közösen felvonóztunk a hegyre, ahol a Chikán tanár úr által vezényelt közös bemelegítést mindenki becsületesen végigcsinálta… Ezután a kezdők elvonultak a bébi pályára, a többiek pedig 3-4-x fős csoportokban elkezdhették az aznapi esésadagjuk begyűjtését. A déli kötelező pihenőt közösen töltöttük valamelyik melegedőben. Általában abban, amelyikben a hegyi mentők is tanyáztak. Ugyanis az előző évekkel ellentétben többen szereztek ellátandó sérüléseket, aminek kapcsán Horváth tanár úr nyelvtudását igénybe véve megismerkedett a környék egészségügyi dolgozóinak viszonylag komoly százalékával. Szerencsére a sérültjeink belátható időn belül újra teljes erővel tudják majd szorítani a tollat dolgozatírás/íratás közben.

Estéink sok beszélgetéssel, filmnézéssel teltek, melyek bele-belenyúltak az alvásra szánt időbe, így a kelés néhányaknak meglehetősen nehéz volt. A busz viszont kegyetlenül elindult reggelente a megbeszélt időben…

A legemlékezetesebb pillanatok között vannak a havas fürdetések, ahol bár mi, lányok voltunk többségben, de csak halvány remény maradt, hogy esetleg nyerünk egyszer. Ilyenkor nem számít, hogy tanár, vagy diák, mindenki kölcsönösen kap a kellemesen hűsítő hófürdőből. Bár főleg mi kaptunk.

Ahogy az iskolai túrák többsége, úgy a sítábor is nagyon nagy élmény a résztvevők számára. Aki teheti, vegyen részt a következőn. Életre szóló, örök élmény.

Beküldte: Szalai Dóra, 11/V

2012. február

A túra galériája IDE kattintva érhető el.

Kirándulás: 

KÉPTÁR

Pályázatok

FILMTÁR

DIÁKSAROK

FACEBOOK