Húsvét

foto

Az ünnep neve, eredete

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. E napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte". 

Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybeesett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. Eszerint húsvét napja a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé.

A szláv nyelvekben a "воскресение" [voskresszenie] orosz, vagy "uskrs" [uszkrsz] - horvát egyaránt feltámadást jelent.

Az ünnep magyar neve húsvét azt jelenti, hogy a negyven napos böjt után újra vehetünk magunkhoz húst.
A húsvét előkészületi ideje a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul, septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.

Mit ünnepelnek a keresztények húsvétkor?

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását.
A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.

A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe.
A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak tanítványaival elfogyasztott utolsó vacsoráját és az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe.
Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja.
Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

KÉPTÁR

FILMTÁR

DIÁKSAROK

PIARISTA BOLT