32. nap március 18.

Felajánlás az Atyának

Elmélkedés: Még mindig sokszor félünk az Atyától, úgy képzeljük el Őt, mint aki ítélkezik felettünk. Pedig egyáltalán nem ilyen. Az Atya csak jót akar nekünk, jelen akar lenni életünk minden pillanatánál, mint egy igazi apuka. Szeretné látni, ahogy felnövünk, szeretné megízlelni örömeinket, bánatainkat, gondjainkat, el akar látni tanácsaival. Mária pedig szüntelenül feléje próbál terelgetni bennünket. Képzeljetek el egy édesanyát, aki járni tanítja a gyermekét. Mögé áll, megfogja a kezeit, aztán az egyiket elengedi; az édesapa elérhető távolságon belül velük szemben helyezkedik el, és kitárja karját. A gyermek, megpillantva apját, merészen megteszi első önálló lépéseit, hogy a karjaiba vesse magát. Ez a kép mindent elmond Mária irántunk érzett szeretetéről és szerepéről, hogy megtanítson bizalommal szaladni az Atya felé. Mert ez a célunk: megnyugodni az Atya karjaiban.

Beszélgetés és döntés: Idézd emlékezetedbe azokat az eseteket, amikor nem tudtál hinni az Atya feltétel nélküli szeretetében! Kereshetsz a Bibliában olyan szavakat, amelyek jól alkalmazhatók a te helyzetedre, és kérheted imádságban, hogy magadénak érezhesd ezeket! (Pl. átéltem az elhagyatottság érzését, ezért magaménak szeretném érezni Iz 49,15–16-ot: „De megfeledkezhet-e csecsemőjéről az asszony? És megtagadhatja-e szeretetét méhe szülöttétől? S még ha az megfeledkeznék is: én akkor sem feledkezem meg rólad. Nézd, a tenyeremre rajzoltalak.”)

Gondolat Ferenc pápától: A Szentírásban az irgalmasság kulcsfogalom annak kifejezésére, hogy Isten hogyan bánik velünk. (MV 9)

Felajánló ima: Hiszem, hogy engem is szeret, ezért most egészen az Atyának szentelem magamat, és irántam való jóságos szeretetének.

KÉPTÁR

FILMTÁR

DIÁKSAROK

PIARISTA BOLT