29. nap március 15.

Az életünk azon területeinek felajánlása, amelyeket eddig elrejtettünk

Elmélkedés: Amikor Krisztussal találkozunk, eldöntjük, hogy megváltoztatjuk az életünket. Ilyenkor minden erőnkkel le akarunk mondani arról, ami nem az Ő dicsőségét szolgálja bennünk. Csakhogy önmagában ez sem elég. Ahhoz, hogy Istenhez hasonlókká váljunk, életünk minden további területének meg kell térnie: a tudattalanunknak, a jellemünknek, az életmódunknak. Példaképül ott áll előttünk Mária, az öntőforma, amelyből megalkothatták az Istenembert. Éppen ezért Mária az, aki képes az embert Isten hasonlatosságára alakítani. Tétovázás nélkül ajánljuk hát fel neki mindazt, ami még alakításra vár bennünk, hogy végül Szent Pállal együtt mondhassuk: „Élek, de már nem én, hanem Krisztus él bennem” (Gal 2,20). Nehéz munka ez, egy egész életen át eltarthat, fájdalom is kísérheti. Fájdalom a szenvedés miatt, hogy nem leszünk azonnal tökéletesek. Nagy türelemre és alázatra van szükségünk. De mindig vidámak és békések maradhatunk, ha képesek vagyunk szelíden elfogadni szegénységünket és hiányosságainkat. Ha mindezeket felajánljuk, Isten ereje meg fog nyilvánulni gyengeségünkben (vö. 2 Kor 12,9).

Beszélgetés és döntés: Mi az, amit eddig még nem ajánlottál föl Istennek? Írhatsz egy levelet a Szűzanyának, amelyben felsorolod mindezeket. Tedd a levelet egy különleges helyre (pl. a Szűzanya szobra alá vagy egy ikon mögé), és térj vissza hozzá többször is, újítsd meg felajánlásodat, és gondolkodj el, hogy milyen hatása volt ennek az életedben!

Gondolat Ferenc pápától: Az irgalmasság nem ellentétes az igazságossággal, hanem Istennek a bűnös iránti magatartását fejezi ki, mellyel további lehetőséget nyújt számára a meggondolásra, megtérésre és hitre. (MV 21)

Felajánló ima: Mária, nyomdokaidba szeretnék lépni, felajánlva rejtett kincseimet, árnyoldalaimat, mindazt, amit nem akarok látni, amit el akarok rejteni mások elől.

KÉPTÁR

FILMTÁR

DIÁKSAROK

PIARISTA BOLT