9. nap február 20.

Akaratunk felajánlása

Elmélkedés: Sokszor azt gondoljuk, hogy nincs bennünk elég akarat, mert a kísértéssel szemben erőtlennek érezzük magunkat, és minél hevesebben vádoljuk magunkat, annál jobban elcsüggedünk. A valóságban nagy vágyak lakoznak bennünk, elsősorban az, hogy szeressünk, és hogy viszontszeressenek. Hogyan hihetem, hogy gyenge az akaratom, amikor ez a vágy oly erős bennem? Égek a vágytól, hogy hinni tudjak az Atya irántam való szeretetében. Boldogságra vágyom. Samuel Merlo, aki 20 évesen halt meg, egyik levelében ezt írja: „Eldöntöttem, hogy amit lényem legmélyén érzek, ami a legigazabbnak hangzik, az Isten akarata; Ő helyezi a szívembe Lelkének bölcsességét.” Uram, tiéd az akaratom, mert hiszem, hogy te csak a boldogságomra vágysz.

Beszélgetés és döntés: Keress az életedben valamilyen kompromisszumot vagy hanyagságot! (Például: nem akarok állást foglalni, ha megkérdezik, hiszek-e Istenben.) Határozd el, hogy a mai naptól kezdve nem teszed többé!

Gondolat Ferenc pápától: Minden keresztény ember számára újszerű kihívás, hogy még nagyobb lelkesedéssel és meggyőződéssel tegyen tanúságot hitéről. (MV 4)

Felajánló ima: Kérlek, Édesanyám, hogy anyai szereteteddel erősítsd meg akaratomat, fordítsd jó irányba, és tartsd nyitva az igazi Szeretet forrása, Isten felé!

KÉPTÁR

FILMTÁR

DIÁKSAROK

PIARISTA BOLT