7. nap február 18.

Testünk felajánlása, mely Isten templomaként dicsőségre teremtetett

Elmélkedés: „Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok?” (1Kor 6,19) „Az igazi szentély, Isten lakóhelye az emberek között maga az ember, amennyiben az építmény szilárdan áll az alapzaton, amely Jézus Krisztus” (II. János Pál pápa). Felajánlottuk egész testünket, amelyben Isten ott lakik. Egész lényünk visszatalálhat eredeti rendeltetéséhez, teljesen Isten dicsőségének magasztalása felé fordulhat. „Szépségünk Isten bennünk lakozó jelenlétéből fakad, amely átlényegíti mindazt, amit az áteredő bűn eltorzított. Isten minden emberben ott lakozik. Nem azok számára van fenntartva, akiknek anyagi lehetőségei megengedik, hogy odafigyeljenek a külsejükre. Mindenki számára hozzáférhető, mindenkinek megadatik, aki ad, és aki az Atya tekintetében él, elnyerve tőle az istengyermeki méltóságát” (Jo Croissant).

Beszélgetés és döntés: Teli vagy várakozással, vágyakozol a beteljesedésre. Készíts egy listát azokról a dolgokról, amelyek a legfontosabbak neked, és azokról a vágyaidról is, amelyek beteljesülésében nem reméled Isten közbelépését! Kérd Tőle, formáljon téged úgy, hogy hinni tudj az ő Országának megvalósulásában (a te sorsodban is), és ez megmutatkozzon az életedben!

Gondolat Ferenc pápától: Isten irgalmassága az ő irántunk viselt felelőssége. Felelősnek érzi magát értünk, vagyis a javunkat akarja; boldognak, örvendezőnek és derűsnek kíván látni bennünket. (MV 9)

Felajánló ima: Mária, felajánlom neked legmélyebb vágyaimat, hogy beléphessek Isten dicsőségébe, valamint a csalódásaimat és akaratom gyengeségét, amelyek akadályoznak abban, hogy teljességgel megéljem Isten Országát már itt a földön is.

KÉPTÁR

FILMTÁR

DIÁKSAROK

PIARISTA BOLT