2. nap február 12.

Isten terveinek felajánlása az életünkkel kapcsolatban (fogantatásom, születésem, hivatásom...)

Elmélkedés: „Az Úr hívott meg, mielőtt még születtem; anyám méhétől fogva a nevemen szólított” (Iz 49,1). Isten akart bennünket, Ő adta nekünk az életet, saját képmására és hasonlatosságára formált. Nagy adományokkal halmozott el. Arra hív minket, hogy szüntelenül szeressünk. Öröktől fogva arra vágyik, hogy megtanuljunk azzá válni, akik valójában vagyunk: az Atya szabad gyermekeivé, akik szeretetében és állandó jelenlétében élnek.

Beszélgetés és döntés: Vannak-e az életemben olyan területek, amelyeket nem tudok ajándékként elfogadni? Vannak az életemnek „halott” oldalai? Tárd ezeket imában Isten elé, arra kérve Jézust, hogy látogassa meg és támassza fel őket, hogy új életre kelhessenek!

Gondolat Ferenc pápától: Jézus, amikor az egyetlen fiát temetni készülő naimi özveggyel találkozott, mélységes együttérzést tanúsított a síró édesanya mérhetetlen fájdalma iránt, és – föltámasztva a halálból – visszaadta neki a fiát (vö. Lk 7,15). (MV 8)

Felajánló ima: Kezedbe ajánlom, Mária, minden kétségemet az életemmel kapcsolatban. Segíts, hogy teljes bizalommal ráhagyatkozzam Isten rólam alkotott szeretettervére, és hogy napról napra jobban megismerjem, elfogadjam és megvalósítsam azt!

KÉPTÁR

FILMTÁR

DIÁKSAROK

PIARISTA BOLT