Miért tanuljunk latint? -

Göde Edit – Köves Gabriella (OFI): Miért tanítsunk még ma is latint?  című elemzése nyomán


„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy’ tanítjuk. – Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (báró Eötvös József)

A 2006-os PISA jelentés[1] Mi a versenyképes tudás? című fejezete szerint „nem annyira az ismeretek, mint inkább az általános kompetenciák - jó szövegértési képesség, érvelő (szóbeli és írásbeli) kifejezőképesség, az ismeretalkalmazás képessége, valamint a természettudományi megismerés -  elsajátítása”  a cél.
Véleményünk szerint ezek a képességek a latin nyelv tanításával fejleszthetők.

Azt, hogy 2015-ben milyen a latintanítás helyzete Magyarországon a középiskolákban két szóval kifejezhetjük: eltűnőben van.

Miért is tanuljunk latint?

Megválaszolhatjuk a kérdést ismert, meghaladott érvekkel, például: „Kell az orvosi-, jogi egyetemre.”, vagy „A latin ismeretében könnyebb megtanulni spanyolul, olaszul, stb.” „Az idegen szavak könnyebben megjegyezhetők.”  „Latint csak az elitnek, illetve az egyházi iskolában tanulóknak kell tanítani. ”….

Vannak azonban reális, kutatással alátámasztott érvek is, például a Barber[2] vizsgálat.

Gesztesi Enikő : A latintanítás helyzete… Antik Tanulmányok 2009/53. alapján

 

Latint tanulók eredményei

Latint nem tanulók eredményei

1. Helyesírás

82,5%

72,6%

2. A szavak használata a mondatokban

57,5%

40,6%

3. Definíciók értelmezése

69,5%

33,3%

4. A szavak értelme, jelentése, helyesírás

57,0%

27,5%

5. Szókincs

36,0%

6,8%

6. A szavak értelme, jelentése, helyesírás

65,3%

12,3%

A 6. pontban olyan latinul tanuló és nem tanuló diákok eredményei vannak, akiknek minden tárgyból azonos az osztályzatuk.

 „A vizsgálat eredményéhez nem kell kommentár, A LATINOS DIÁKOK - nem egy vagy néhány, de MINDEN TERÜLETEN! - sokkal JOBB TELJESÍTMÉNYT NYÚJTOTTAK, mint latint nem tanuló társaik-, ha a mérések átlagát nézzük, a latinos diákok esetében az eredmény 61,8%, a nem latinosoké pedig ennek alig a fele, 32,18%.” (Gesztesi, 2009)

 Latin és a PISA felmérés

2006-ban a finnek európai elnöksége alatt létrehoztak egy latin nyelvű on-line újságot (ConspectusRerum)[3], melyből latin nyelven lehet tájékozódni az EU ügyeiről. Mivel Finnországban erős a latintanítás, nem véletlen talán, hogy akkor, 2006-ban harmadszor is a PISA felmérés I. helyén végeztek.

Azoknak, aki azt mondják, hogy ma már az angol lett a világ – és szaknyelv, az angol vette át azt a szerepet, amit előtte a latin töltött be, azoknak a British Dental Journal 2009-es cikkét[4] ajánljuk, amelyben a szerző leírja, hogy az angol nyelv oly mértékben változik a különböző kulturális és technikai kihívások következtében, hogy nem lesz képes ezt a szerepet sokáig betölteni. Ellenben a latin nyelvvel, ami még mai is megőriz számunkra információkat, egyértelmű a szavak jelentése és mondanivalója.

Amit a latin hátrányára írhatunk, hogy holtnyelv, épp ez az előnye is egyben: a nyelv, a szavak nem erodálódnak, ezért az információt eredeti állapotában őrzi meg.

 Mi fejlődhet a latin nyelv tanulása által?

Tudjuk, hogy az intellektuális, emocionális, spirituális intelligencia összefüggő egységet alkot, mereven nem szétválasztható. Most csak az elemzés kedvéért választjuk szét.

Nem kétséges, hogy a latin tanulása által fejlődik az intellektus (IQ)

A latin egy logikai váz (….),melyre bármely más idegen nyelv ráépíthető. ” (Borzsák István)

A fordítás, valamint a nyelvtan tanulása által fejlődnek az anyanyelvi kompetenciák, mint szövegértés, az aktív és passzív latin és magyar szókincs, a gondolkodási műveletek, a  memoriterek  tanulása által pedig az implicit, nem asszociációs memória is fejlődik. Mindennek hatása a logikus gondolkodás, a nyelv tudatosabb használata, valamint a képzelőerő fejlődése. Éppen ezeket a képességeket említi a Nature folyóiratban megjelent oktatás témájú tanulmány, mint ami elengedhetetlen  a XXI. századi tudósképzéshez[5].

A tantárgyak ismeretanyaga Európában a tudományok közös kiinduló alapja. Akár a reál tárgyak mint a matematika, biológia, fizika , akár a humán és társadalomtudományi tárgyak mint az irodalom és történelem, akár a művészeti alkotások az európai önazonosság közös forrásai és alapjai.

Tényként kezeljük a latin nyelvoktatás transzfer hatását, miszerint a különböző tantárgyak szakszavainak tanulása, értelmezése és használata is hatékonyabb, a magyar és az idegen nyelvek tanulása hatékonyabb.

Fejlődik az érzelmi intelligencia (EQ)

A nyelvórákon használt irodalmi művek érzelmi töltete által, az erkölcsi példákon megfigyelhető érzelmek és emocionális indíttatású tettek kapcsán.

S hogy ez milyen fontos egy közösségben! A képzelőerősegítségével tudjuk beleképzelni magunkat a másik ember helyébe, helyzetébe, még akkor is, ha nincs közvetlen tapasztalat, vagy ismeret, vagy nincs külsődleges racionalitás, akkor is képes az ember az empátiára (s ez már az SQ felé mutat) a majd ennek segítségével fejlődik ki azönismeret, amiből pedig a társadalmi kohézió lesz.

Pedagógiai és tanulás-módszertani előnyök keletkezése

mint az értő olvasás, lényegkiemelés, információ szűrése, tömörítés, memorizálás, figyelem, kérdés felvetés

Amikor a tanulóknak azt mondjuk latinórán, hogyA fordítást az állítmánnyal kezdd! ”akkor arra vezetjük rá, hogy egy olyan gondolati struktúrát hozzon létre,(amelyből a fordítás lesz) amiben az egyszerűbbtől a bonyolult felé halad. Van egy mag, ami köré csoportosítjuk az információkat. Ha a fordítás során mindig visszatérünk az első, lényeges elemhez, az állítmányhoz (a maghoz) és ezzel egyeztetve, ehhez kötjük a többi elemet (mondatrészt), akkor egy algoritmust adtunk meg az egzakt megoldáshoz. Az út többszöri bejárásával fejlődik az algoritmikus gondolkodás is, ezáltal a tanuló általában megtanulja, hogy a beáramló információkat így rendszerezze. Ha ez belsővé válik, nagy esély van arra, hogy a tanulók világlátása is egy logikus rendszerbe integrálódjon, s így kevésbé van kitéve a manipulációknak! Ugyanakkora nyelvtani kategóriák rutinszerű használata segíti a dolgok pontosabb megértését, elemzését és a tudatosabb nyelvhasználatot.

A memória is fejlődik ennek a gondolati struktúrának az alkalmazásával, hiszen egyrészt az információk rendezve kerülnek be a rövidtávú-, majd a hosszú távú memóriába. Másrészt a tanult versek, prózák ritmusa, az időmértékes verselés – hexameter, pentameter, stb. – is - segíti a megértés, a memorizálás folyamatát és a ritmusérzéket is fejleszti.  A latin nyelv tanulása precizitásra késztet, és készít fel,segíti a beáramló információk rendezését, rendszerezését, rögzítését.

Brooklyni példa a tehetséggondozásra: return to latin in New York

2014-ben jelent R. Janoff tanulmánysorozata Classical Wordben[6], New York-ban kísérleti jelleggel bevezetett latin oktatásról. 2007-ben a brooklyni Willamsburgh Charter HighSchool (WCHS) bevezette a három éves latin képzést, mint egyedüli idegen nyelvet. Az iskola tanulói[7] általában tanulási nehézségekkel és gyenge nyelvi képességekkel érkeznek, akikre a tanuláshoz való negatív attitűd a jellemző.

K. Pattersonnak sikerült olyan módszereket bevezetni a latin oktatásba, hogy a diákok nem csak elfogadták és profitáltak a tanultakból, hanem azt is elérte, hogy a latint nem tekintik „halott” nyelvnek. Például olyan olvasmányokat válogatott az óráira, amelyeknek a tartalma a diákok hétköznapi életét is érintette – pl. tetoválás, kábítószer fogyasztás, rabszolgaság az ókori Rómában.

A kurzus tapasztalata, a tanuláshoz szükséges analitikus skillek kialakítása, valamint a latin transzfer hatásának köszönhetően a latin megteremtette a tanulás kultúráját, -- ami az iskola legfőbb missziója!

Janoff leírja, hogy azért is lehetett ezekben az iskolákban bevezetni a latint, mert azt valami speciálisnak értelmezték, aminek az üzenete, hogy a tanulók valami különleges dolognak vannak elkötelezve, egyfajta világklasszisnak. Erre a tanulók és a szülők is büszkék. Ezáltal ezek a problémás gyerekek a társadalom öntudatosabb tagjaivá képesek válnak.

Ezek az iskolák azért vezették be a latint elsősorban,hogy a gyerekek jobban beszéljék az angolt. Mi is tanítsunk több latint, hogy a gyerekek jobban tudjanak magyarul!

 

Konklúzió

Napjaink felgyorsult információ áramában, ahol a linearitásnak egyre kevesebb szerep jut, (pl. az internetes olvasás terén) a latin tanulás által is elsajátítható gondolati struktúráknak komoly szerep jut nem csak az iskolai oktatás-tanulás alkalmával, hanem a mindennapi életben is. Segíthet rendezni az információkat. Segíthet eligazodni és megfelelően jó döntéseket hozni a mindennapi életben, politikában, erkölcsi kérdésekben, művészetben. 

Ráadásul a latin egy írott szöveg központú tárgy, egyrészt tehát nincs se hallott szöveg értés, sem beszédértés és produkció, és tapasztalataink szerint, ezáltal azoknak a diákoknak is könnyebb, akik nehezebben fejezik ki magukat szóban.

A latin által egyszerre fejlesztett kompetenciák segítenek eligazodni a szöveges és képi világban, ami a mai információs társadalom alapja.

A NAT által előírt 9 fejlesztendő kulcskompetencia közül a latin 7-et fejleszt: anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, digitális, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári valamint az esztétikai –művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáját.

Ma az egyetemeken a nyelvvizsga hiánya miatt át nem vett diplomák száma magas[8], majdnem eléri a 30%-ot. Úgy tűnik, hogy van egy jelentős diákréteg, aki nem tud meg szerezni két nyelvvizsgát az érettségi után, illetve az egyetem alatt.

Célunk az, hogy a latin egyenrangú legyen a többi tárggyal, választható legyen.

 (A teljes elemzés IDE KATTINTVA olvasható.)




[2]idéziGesztesi Enikő: Antik Tanulmányok 2009/53.116. o.

[5]http://www.nature.com/news/stem-1.17959#/Editorial  „Building the 21st centuryscientist”

[6] 2012 Teaching Latin in New York City ’s Public Schools - R. Janoff: The elitemeetsthestreet: Teaching latin in a  nonselective Brooklyn Charter School

iskolák még,ahol bevezették a latint: South Bronx Classical Charter,The Brooklyn Latin School, MaspethHigh School,https://muse.jhu.edu/login?auth=0&type=summary&url=/journals/classical_w...

[7] A tanulói összetétel: 31% ázsiai, 27% fekete, 20% spanyol-amerikai, 15% fehér, 7% szegény, latin-amerikai hátterű családokból származik.

KÉPTÁR

FILMTÁR

DIÁKSAROK

PIARISTA BOLT