Óvodai házirend

 

 

A nagykanizsai

 

Piarista Általános Iskola, Gimnázium,

Kollégium és

Boldog Donáti Celesztina Óvoda

 

Házirendje

 

 

Készítették:

Farkas Zoltánné, Kóréné Horváth Anita, Kőnig Gáborné,

Paucsáné Titz Eszter, Sifter Józsefné óvodavezető

és Vereb Zsolt Sch.P. igazgató

 

Nagykanizsa, 2008.

 

 

 

Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

8800 Nagykanizsa, Sugár út 11-13.

Telefon / Fax: +36-93-310881, +36-93-516785

Törvényi megfelelés

 

A Házirend törvényi háttere

A jelen Házirend a nagykanizsai Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Boldog Donáti Celesztina Óvodája SZMSZ-ének mellékletét képezi. Elkészítése során az alábbi előírások érvényesültek:

  • 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról

  • 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről

  • 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról

  • 8/2000. (V.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

  • 30/2004. (X.28.) OM rendelet a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet módosítása

 

A Házirend elkészítésének és módosításának eljárásrendje:

  • A Házirend elkészítése illetve módosítása az igazgató feladata.

  • A Házirendet az óvoda tantestülete fogadja el.

  • A Házirenddel kapcsolatosan a szülők (pl. a szülői munkaközösségen keresztül) egyetértési jogot gyakorolnak.

  • A Házirendet az előző pontokban felsoroltak teljesülése esetén a fenntartó hagyja jóvá.

 

A Házirend közzétételének és nyilvánosságra hozatalának módja:

  • Az ismertetés a gyermekek felé óvodai foglalkozás keretében, ismertetés és folytonos ismétlés formájában, a szülők felé szülői értekezleten hangos felolvasás és értelmezés formájában történik.

  • A Házirend a kihirdetést követően rendelkezésre áll az óvoda nevelői szobájában, az iskolatitkárságon, az iskola könyvtárában valamint az intézmény internetes honlapján.

 

A Házirend hatálya és hatálybalépése:

  • A Házirend hatálya kiterjed minden – az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló – gyermekre és szüleikre, az intézmény minden pedagógusára és alkalmi látogatójára.

  • A jelen óvodai Házirend a fenntartó jóváhagyását követően, 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.

 

A Házirendben foglaltakat kiegészíti az egyes helyiségek használatának rendje:

  • Az udvar használati rendje

 

Előszó

A piarista óvodás gyermek egy nagy és nagy múltú család élő közösségébe tartozik. Azok a szabályok, amelyek életrendünket meghatározzák, nem pusztán a közös munka menetét biztosító előírások, hanem ennek a közösségnek jellemet alakító hagyományai is. A felvételt nyert gyermek családja vállalja, hogy mind az óvodában, mind az iskolán kívül törekszik a keresztény értékrend és azon belül a piarista szellemiség megélésére.

A nevelés elsődleges színtere a család. Az óvoda a társadalom segítő keze a családok felé, részben átvállalja a szülőktől a szellemi fejlesztés, a közösségi életre való nevelés feladatait. Ezt a folyamatot csak kölcsönös szeretet, bizalom, tisztelet, és türelem teheti hatékonnyá.

A szülő és az óvodapedagógus joga és kötelessége, hogy tudjon a gyermek fontos óvodai elfoglaltságáról, eredményéről és kudarcáról. A jó kapcsolatot szolgálják a napi találkozások, a szülői értekezletek, valamint az óvodai rendezvények (ünnepségek, „ovis” misék, kirándulások, fehér asztal, stb.).

A piarista család központja Isten, akit különböző módon vesznek körül – egymást dinamikusan segítve – a piarista szerzetes közösség, az óvoda világi munkatársai, a gyermekek, a már iskoláskorú diákok és öregdiákok, a gyermekek és diákok szülei, családjai saját talentumaikkal és ebből adódó feladataikkal.



I. rész: Az intézmény egészét érintő kérdések

I.1. Szabadfoglalkozások, művészeti- és sportkörök

I.1.1. Minden gyermeknek kötelessége adottságai szerint szorgalmasan gyarapítani tudását, a képességeit fejleszteni.

I.1.2. A mindenki számára kötelező napi foglalkozásokon túl lehetőség van a gyermekek további képzésére az alsó tagozatos tanítók által szervezett iskola-előkészítőn, az intézmény épületében működő zeneiskolában, sportfoglalkozáson (pl. birkózás), stb. való részvétel formájában. A szabad foglalkozásokon való részvételhez a szülői írásbeli engedélye szükséges.

I.1.3. Az óvodán kívül más intézmények által szervezett, az óvodai pedagógiai tevékenységet nem zavaró foglalkozásokra (sport, zene, nyelv...) a szülők gyermekeiket szabadon beírathatják és elvihetik. Az óvoda szellemiségével, lelkiségével összeegyeztethetetlen rendezvények látogatásához az óvoda nem járul hozzá.

I.2. Térítési díjak, tandíjak, befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, valamint a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

I.2.1. Az intézmény jelenleg csak az étkeztetésért szed térítési díjat. A térítési díj befizetése a gazdasági iroda által kiadott táblázat adatai alapján történik banki átutalással (nagyon indokolt esetben készpénzzel a gazdasági irodában) minden hónap 10. napjáig.

  • Amennyiben a befizetés akadályba ütközik, úgy a szülő köteles az intézményt a fenti időpontig a befizetés várható időpontjáról írásban értesíteni.

I.2.2. Előre jelentett hiányzás esetén az így keletkező túlfizetést az intézmény a következő havi térítési díj befizetésekor írja jóvá. Hiányzás késedelmes bejelentése esetén az iintézmény a jóváírási kérésnek nem tud eleget tenni.

I.2.3. Előfordulhat, hogy az óvodaközösség valamely tagja irodalmi-, művészeti-, szellemi- vagy dologi alkotást hoz létre. Ilyenkor

  • ha az alkotás óvodai foglalkozás keretében vagy támogatással készült (pl. az óvoda biztosította a nyersanyagot), vagy válik közkinccsé (pl. óvodai évkönyvben, honlapon, CD-n történő közzététel) az alkotás az intézmény tulajdonát képezi és a belőle származó esetleges bevétel egésze az intézményt illeti – kivétel névre szóló pályadíj, jutalom,

  • ha az alkotást az intézmény közreműködése nélkül hozta létre, akkor az alkotás után járó mindennemű díjazás és bevétel az alkotó gyermeket, dolgozót, szülőt illeti.

I.2.4. Bármiféle hirdetésnek, plakátnak az intézmény területén való kifüggesztéséhez csoportszobán belül óvodapedagógusi, a többi helyen óvodavezetői illetve igazgatói engedély szükséges. Tilos

  • bármilyen politikai párt reklámozása,

  • bármilyen kereskedelmi termék (élelmiszer, fogyasztási cikk, stb.…) reklámozása, forgalmazása. Ez alól kivétel az iskola hagyományrendszerébe illeszkedő termék (pl. piarista nyakkendő, jelvény, évkönyv…).

I.3. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapítá-sának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó étkezési támogatás elve, az elosztás rendje

I.3.1. A gyermek szülei a szociális ösztöndíj, szociális támogatás – ideértve a nem alanyi jogon járó étkezési támogatást is – iránti írásos kérelmüket az intézmény gazdasági irodájában nyújtják be.

I.3.2. Az intézmény a rendelkezésre álló források birtokában dönt a támogatás mértékéről. A kérelmek elbírálásának szempontjai, elvei:

  • a még rendelkezésre álló keret összege,

  • a gyermek szociális helyzete (életkörülmények, anyagi helyzet) – gyermek- és ifjúságvédelmi felelős ajánlása,

  • a gyermek magaviselete, együttműködési készsége – óvodapedagógusi ajánlás.

I.3.3. A támogatás módja, az elosztás rendje:

  • Az ösztöndíj havonkénti – indokolt esetben félévenkénti – juttatás formájában kerül kifizetésre.

  • A szociális támogatás egyösszegű kifizetés formájában történik. Indokolt esetben (pl. ha a szülők nem gyermekükre kívánják elkölteni a felajánlott összeget) a gyermeket segítő természetbeni juttatás (élelem, ruházat, stb.) formájában.

  • Az étkezési támogatás módja a gyermek étkezési költségeinek illetve az összeg egy részének az intézmény általi átvállalása.

I.3.3. Az alanyi jogon járó szociális támogatás:

  • Az alanyi jogon járó szociális támogatások fajtáit és jogosultságainak kritériumait a mindenkor hatályos jogszabályok rögzítik.

  • Jelenleg a három és több gyermeket illetve a tartósan beteg gyermeket nevelő családok kapnak 50 % támogatást az étkezési díjból. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 100 %-os támogatást élveznek.

I.4. Szülői jogok és kötelességek, a szülők véleménynyilvánításá-nak, a szülők rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

I.4.1. A szülői jogok:

  • A szabad óvodaválasztás.

  • A szülő joga, hogy megismerje az intézmény működését szabályozó iratokat (Pedagógiai Program, Intézményi Minőségirányítási Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend), és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A beiratkozást követően a szülők átveszik a Házirend egy példányát.

  • Az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon.

  • Tevékenyen közreműködhet a szülői szervezet munkájában.

  • A gyerekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, s az adott kérdés megtárgyalásakor a szülői szervezet képviselőjeként tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten.

  • A szülő joga, hogy keresztény módon, az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett szabadon véleményt nyilvánítson bármilyen a gyermekét érintő kérdésben. Ennek formái az óvodapedagógusokkal, az óvodavezetővel, az igazgatóval, a dajkákkal és más technikai dolgozókkal való személyes – egyéni vagy közösségi – beszélgetések, valamint az írásbeli beadványok.

  • Az óvodai élettel kapcsolatban felmerülő kérdés tisztázása során nem sérülhet a gyermek, a szülő és az óvodapedagógus.

  • A szülő ezen jog gyakorlása által remélheti a gyermeke és az intézményi dolgozó közti konfliktus megoldását. A konfliktusok megoldásának az evangélium által is javasolt szolgálati útja a következő:

    • A gyermekkel kapcsolatos személyes kérdést, problémát az illetékes óvodapedagógussal, dajkával beszéli meg. Ha ez a megbeszélés nem jár sikerrel, úgy forduljon az óvodavezetőhöz segítségért (szóban vagy írásban).

    • A szülő az óvodát érintő kérdését elsősorban az óvodavezetővel vitassa meg. Ha kérdésére nem kap kielégítő választ, vagy sérelme nem kap jogorvoslatot úgy az igazgatóhoz kell fordulnia (szóban vagy írásban).

    • Az egész intézményt érintő, illetve az igazgató jogkörébe tartozó kérdéseket az igazgatóval kell megbeszélni. Amennyiben a szülő az igazgató döntésével nem ért egyet, úgy indokolt esetben a dolog jogi útra terelése előtt az utolsó feljebbviteli lehetőség a problémának a fenntartó elé való felterjesztése.

  • A szülő joga, hogy a gyermekét és őt érintő kérdésekben időben, teljes körű tájékoztatást kapjon. A tájékoztatás történhet

  • igazgatói vagy óvodavezetői körlevél,

  • igazgatói, óvodavezetői, óvodapedagógusi hirdetés,

  • hirdetőtáblára kifüggesztett vagy az intézményi honlapra feltett hirdetés,

  • az egybehívott óvodaközösség szóbeli tájékoztatása útján.

  • A szülő joga, hogy gyermeke szellemi-lelki fejlődéséről, magaviseletéről szóbeli értékelést kapjon.

  • A szülő joga az információs önrendelkezés, azaz a gyermekével kapcsolatosan az óvoda által tárolt adatok helyességének ellenőrzése.

I.4.2. A szülői kötelességek:

  • Gondoskodás a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.

  • A gyermek zavartalan és rendszeres óvodába járásának biztosítása.

  • A gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése. A tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyerek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását. Rendszeresen tartson kapcsolatot az óvodapedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatásokat adja meg.

  • A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása. Fontos, hogy a gyermekek legyenek vidámak, boldogok, kiegyensúlyozottak, pozitív gondolkodásúak, kitartóak, toleránsak és rendelkezzenek akaraterővel. Tiszteljék a felnőtteket, szeressék, fogadják el pajtásaik egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni.

  • Ezért ezen értékek erősítése szülői kötelezettség.

  • Nem tehetnek a gyermek előtt indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyermekére, annak származására, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre. Nem bíztathatják gyermeküket verekedésre, még akkor sem, ha előző nap az Ő gyermekét esetleg sérelem érte.

I.5. A gyermekek jutalmazásának elvei

I.5.1. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési év során rendszeresen értékeli a gyermekek magatartását, kötelességtudatát és a képességeinek kibontakoztatása terén való előmenetelét.

I.5.3. Az intézmény a nevelési év végén tárgyi jutalomban (jutalomkönyv, játék, stb…) részesítheti a gyermeket

  • példamutató keresztény magatartásáért,

  • példamutató kötelességteljesítéséért

  • áldozatos közösségi munkájáért,

  • kiváló eredményeiért, sport vagy kulturális szerepléséért.

I.5.4. A nevelési év folyamán kiosztott igazgatói dicséretről az egész óvodaközösség a hirdetőtáblán keresztül.

I.6. Fegyelmező intézkedések

I.6.1. A fegyelmezés alapelvei.

Jutalmazás és büntetés egyensúlya. Ezért a jó óvodapedagógus

  • jó példája, az óvodai nevelőtestület egysége és a következetesség csodákat tesz,

  • gyermeket szereti, de a hibát, a bűnt elítéli,

  • a megmutatkozó jó kezdeményeket, jeleket jutalmazza,

  • ha a büntetés módszeréhez folyamodik, mindig megadja a gyermeknek a javulási szándék kifejezésének és a jóvátétel megtételének lehetőségét,

  • csak szeretetből büntet, a megtorlásnak még a látszatát is elkerüli.

I.6.2. A fegyelmezés formái.

Fegyelmező intézkedések:

  • szóbeli figyelmeztetés

  • a szülő írásbeli értesítése, figyelmeztetése, felszólítása.

I.6.3. Tiszteletben kell tartani a gyermek emberi méltóságát és személyiségét. Ezért nem vethető alá embertelen, megalázó büntetésnek, testi fenyítésnek, zaklatásnak és nem részesíthető sem közvetlenül sem közvetetten hátrányos megkülönböztetésben.

I.7. A gyermekek értékelésének rendje:

I.7.1. A gyermekekről az óvoda Egyéni fejlettségmérő lapot vezet, melynek időkerete 3-4 év, kitöltése folyamatosan történik.

I.7.2. A beiskolázás óvodai feladatai:

  • Az óvónők minden év februárjáig felmérik a tanköteles korú gyermekek iskolai érettségét, beszédkészségét. A szűrés eredményéről és az esetleges teendőkről tájékoztatják a gyermekek szüleit.

  • A szülők tájékoztatása végett minden év januárjában a nagycsoportos korú gyermekek szüleinek értekezletére kerül sor. Ennek témája az iskolaérettség, iskolaválasztás. Ezen a szülői értekezleten a piarista általános iskola igazgatója bemutatja a leendő első osztályos tanítókat.

  • Az iskolai beiratkozások előtt kerül kiállításra az óvodai szakvélemény.

I.8. Az óvodai gyermekvédelem feladatai

I.8.1. A gyermekvédelem célja a veszélyeztetett családok és az ott élő kiskorúak figyelemmel kísérése, a szülői felelősségtudat fokozása.

I.8.2. Az óvoda a családokkal közösen igyekszik kiküszöbölni a veszélyeztető helyzetet. Ennek érdekében felderíti az újonnan felmerült veszélyeztetettségi eseteket. Mivel negatív irányú folyamatról van szó, igen lényeges, hogy idejében történjék a kellő beavatkozás. Ezt úgy éri el, ha körültekintő figyelemmel kíséri az óvodába járó gyermekeket nap mint nap.



II. rész: Az óvoda ügyei

II.1. Az óvodába érkezés, a foglalkozások kezdete

II.1.1. A gyermeket az őt hozó szülő az óvónőnek személyesen adja át illetve tőle személyesen viszi el. Ezért a tanév elején (módosítás esetén év közben) írásban kell nyilatkozni a gyermek érkezését-távozását illetően, hogy ki végzi e feladatot (pl. nagyszülő, kiskorú testvér), esetleg, hogy a gyermek kíséret nélkül érkezik vagy távozik.

  • Az óvoda az írásbeli nyilatkozatban szereplő módon érkező-távozó gyermekekért az óvodán kívül nem vállalja a felelősséget.

  • A szülőnek előzetesen kell tájékoztatni az óvónőt, ha alkalmasint más személy viszi el a gyermeket az óvodából.

  • Elvált vagy válófélben lévő szülők közül a gyermeket a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő viheti el. Ha a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő írásban engedélyezi, más személy is elviheti a gyermeket.

  • Ha a gyermekért nem jönnek az óvoda bezárásáig, az óvónő telefonon értesíti a szülőket.

  • Az óvónő felelőssége a gyermek valamely szülőjének jelenlétekor szünetel.

  • A szülőnek az óvoda udvarán tartózkodása alatt saját gyermekétől az óvodai szabályokat kell elvárnia a többi gyermekre való tekintettel. A délután folyamán a szülőkkel érkező kisebb-nagyobb testvérekre is ez vonatkozik. Otthoni játékokat az udvarra behozni nem szabad. A saját kerékpárt az épület előtti udvarrészen kell tárolni, óvodai használatukért az óvoda felelősséget nem vállal.

II.1.2. A gyermekek szokásosan „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” köszöntéssel üdvözlik az óvoda dolgozóit, és az óvoda látogatóit. (A felnőttek válasza: „Mindörökké. Ámen.”)

A más felekezethez tartozó gyermekek felekezetük szokása szerint köszönnek:

  • Reformátusok: „Áldás, békesség!”

  • Evangélikusok: „Erős vár a mi Istenünk!”

  • Természetesen, ha jónak látszik, elfogadott a napszaknak megfelelő köszöntés is: „Jó reggelt … néni!”, „Jó napot…!”, „Jó estét…!” vagy „Csókolom.”

II.1.3. A gyermekek 8.00-ig érkeznek az óvodába. Megérkezést követően a szülők átöltöztetik gyermekeiket, majd személyesen átadják a szolgálatban lévő óvónőnek.

II.1.4. 8.30-kor – az első foglalkozást megelőzően – minden gyermek készen áll a közös reggeli imádság megkezdésére. A imádságot az óvónő vezeti.

II.1.5. Pedagógiai munka az óvodában

  • A foglalkozások tartalmát az Óvodai Nevelési Program szabályozza. A cél szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem-gazdag közösség kialakítása, ahol a gyermekközpontúság tartást, önállóságot és a belőle fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. Az óvodások nyugodt, élmény-gazdag, harmonikus fejlődését a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele segíti. A sokoldalú képességfejlesztés biztosítja a gyermeki személyiség egészének fejlődését. A komplex élményeket biztosítása erős érzelmi kötődést alakít ki a gyermekek és a művészetek között.

  • A foglalkozásokon kívül szabad játék segíti a gyermekek egészséges fejlődését rossz idő esetén a csoportszobában, jó időben az óvoda játék udvarán, vagy egy környékbeli játszótéren.

  • Az óvoda gondot fordít arra, hogy a gyermekek biztonságos környezetben nevelkedjenek. Napirendjüket életkoruknak megfelelően alakítja ki. Biztonságuk érdekében az óvodában tartózkodásuk ideje alatt végig óvodapedagógus foglalkozik velük illetve felügyel rájuk.

  • Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai önazonosságukat tiszteletben tartja, biztosítja részvételüket a foglalkozásokon.

  • A gyermek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát nem korlátozza. Figyel arra, hogy a gyermek ne veszélyeztesse a saját, a társai, illetve az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét, valamint ne akadályozza viselkedésével a többiek művelődéshez, fejlődéshez való jogát.

  • Az óvoda eszközeit, berendezéseit, felszereléseit a gyermekek ingyenesen, de csak rendeltetésszerűen használhatják, azokra vigyázniuk kell.

  • Az óvoda segíti a gyermekeket, hogy életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint vegyenek részt saját környezetüknek és az általuk használt játékoknak, eszközöknek a rendben tartásában.

  • Az óvoda napirendje rugalmasan alkalmazkodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz. Ebből adódóan a tervezett program a napi történéseknek megfelelően bővülhet vagy szűkülhet. A gyermekek tudatos fejlesztése 9 óra 30 perckor kezdődik, és 20-30 perces időtartamú.

  • Szeptember a beszoktatás hónapja.

II.2. A gyermekek étkeztetése az óvodában

II.2.1. Az étkezési térítési díjat minden hónap 10. napjáig kell befizetni banki átutalással. Hiányzás esetén az első napi térítési díjat az intézmény tudja visszatéríteni.

A hiányzás utáni óvodába érkezést előző nap délelőtt 10 óráig kell jelezni az étkezés biztosítása végett.

II.2.2. Az óvoda biztosítja a gyermekek számára a táplálkozást befolyásoló betegségek (tej- vagy lisztérzékenység, cukorbetegség, stb.) megkövetelte diétát, amennyiben erről a szülő orvosi igazolást hoz.

II.2.3. A gyerekek naponta háromszor kapnak ételt:

  • 8 óra 00 perckor reggeli,

  • 12 óra 00 perckor ebéd,

  • 15 óra 00 perckor uzsonna.

  • Lehetőség szerint sor kerül egy negyedik étkezés – „tízórai” – beiktatására 10 óra körül.

II.2.4. Születésnapra szánt szeretetvendégségre csak üzletben vásárolt, a szavatossági időn belül lévő kekszféle vagy gyümölcs behozatala engedélyezett.

II.2.5. Nem lenne etikus a többi gyerekkel szemben – és az óvoda tisztántartását is nehezítené –, ha egy gyermek az óvoda területén otthonról hozott élelmiszert (pl. csokoládé, túró rudi, stb.) fogyasztana, ezért tilos.

II.2.6. Ajánlott a nagyon korán (6 és 7 óra között) érkező gyermekek otthoni megreggeliztetése.

II.3. Az óvoda vallási élete

II.3.1. Az „ovis” mise. A nagykanizsai Jézus Szíve Plébánián minden hónap második és negyedik vasárnapján van úgynevezett „ovis” mise, mely igyekszik a szent liturgiát e korosztály nyelvén megszólaltatni. Ugyanakkor természetes, hogy minden család a saját plébániáján, illetve felekezetének megfelelő templomban vegyen részt vasárnap és ünnepnapokon szentmisén.

Az piarista óvoda is szervez évente pár alkalommal „ovis” misét, melyre az óvodába járó gyermekeket elvárja. Ezen alkalommal a beosztott csoport vállalja az agapé-szolgálatot – amennyiben van. Ezen alkalmakkor a távolmaradási szándékot – és okát – az óvónő felé jelezni kell.

II.3.2. Az óvodai csoportokban az óvónők végzik a heti rendszerességű hitoktatást. Ezenkívül az óvoda egész életét át meg át szövi a keresztény életszemlélet és értékrend.

II.4. Hivatalos ügyek

II.4.1. A szülők a gyermekeikkel kapcsolatos hivatalos ügyeket (pl. óvodalátogatási igazolás kérése) a reggeli érkezéskor intézhetik az iskolatitkári irodában.

II.4.2. Az óvoda pedagógusai és a gyermekek szülei közötti kapcsolattartást a naponkénti személyes találkozások valamint az óvoda internetes honlapja (www.nk-piar.hu) segíti. Ezen kívül rendelkezésre állnak a nyílt napok és más közös rendezvények.

II.4.3. A szülő és az óvónő közti megbeszélés nem akadályozhatja az óvónőt az óvodásokkal való foglalatossága közben, mert az baleset kialakulásához vezethet és zavarhatja a nevelés-oktatás folyamatát. A gyermekkel kapcsolatos információ, tájékoztatás elsődlegesen a gyermek saját óvónőitől vagy az óvodavezetőtől kérhető.

II.5. Az óvoda helyiségeinek a szülők általi használata

II.5.1. Az egészségügyi helyiségeket (pl. tálalókonyha, dolgozói WC) kizárólag az egészségügyi könyvvel rendelkező óvodai dolgozók használhatják. Sem a szülő sem más személy nem léphet be oda.

II.5.2. Az óvoda egyéb helyiségeit (pl. csoportszoba, stb.) a szülők a gyermekekre vonatkozó szabályok szerint (pl. váltócipő) használhatják.

II.6. A gyermek távolmaradása, mulasztása

II.6.1. A gyermek olyan hiányzásához, melyre előre lehet számítani (pl. rokon temetése, orvosi vizsgálat… stb.), a szülő köteles a hiányzást megelőzően az óvodapedagógussal közölni. Amennyiben a szülő ezt elmulasztja, a gyermek hiányzása igazolatlannak tekinthető. Vitás esetben az igazgató dönt.

II.6.2. Ha a gyermek hiányzását előidéző ok előre nem sejthető (pl. rosszullét, betegség, stb.), a szülők egyike a hiányzás első napján reggel 9 óráig köteles értesíteni az óvodát telefonon (+36-93/516785). A hiányzást követően a gyermekorvostól igazolást kell kérni, melyet a hiányzást követő első napon érkezéskor be kell mutatni. Ennek elmulasztása esetén a gyermek nem léphet be a közösségi térbe. A szülő évente maximum három napot igazolhat családi okokra való hivatkozással.

II.6.3. Igazolatlan hiányzás:

  • 1-2 nap esetén az óvodapedagógus írásban értesíti a szülőt,

  • 3-4 nap esetén az igazgató írásban értesíti a szülőt és a lakóhely szerint illetékes jegyzőt,

  • amennyiben a mulasztott napok száma eléri az ötöt, úgy az óvoda a lakóhely szerint illetékes jegyző bevonásával dönt a továbbiakban szükséges intézkedésekről.

II.7. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok

II.7.1. Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat.

II.7.2. Nem látogathatja az óvodát beteg gyermek, vagy akinél a betegség alapos gyanúja áll fenn. Beteg (pl. megfázott, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő), még lábadozó gyermek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyermek átvételének megtagadása.

II.7.3. Betegséget követően a gyermek gyógyult egészségügyi állapotát orvosi igazolással kell tanúsítani.

II.7.4. Ha a gyermek az óvodában lesz beteg, az óvoda a szülőt a legrövidebb időn belül értesíti.

  • A betegség súlyosságától függően (pl. eszméletvesztés, lázgörcs, baleset) az óvoda gondoskodik orvosi ellátásról (pl. mentő kihívása, a gyermek orvoshoz szállítása).

  • A beteg gyermek az elkülönítő szobában kerül elhelyezésre. A szülőnek kell gondoskodnia a mielőbbi hazaszállításról.

II.7.5. Az óvodai dolgozók részéről tilos a gyermek számára otthonról beküldött gyógyszer beadása! Kivételt képez az allergia vagy más nem fertőző betegség esetén a napi rendszerességgel szedendő, illetve roham esetén azonnal beadandó gyógyszer (pl. pipa használat).

II.7.6. Amennyiben a gyermek családjában fertőző betegség fordul elő (pl. rubeola, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű), úgy a szülő köteles az óvodát haladéktalanul értesíteni.

II.8. A gyerekek ruházata az óvodában

II.8.1. A gyermekek öltözködését jellemezze a praktikusság és a kényelem.

II.8.2. A ruhadarabokat, lábbeliket, a választott jellel kell ellátni. A gyermek utcai viselete az öltöztető helyiségben, a gyermek jellel ellátott polcán helyezendő el. A tisztaság megőrzése érdekében váltócipőről a szülőnek kell gondoskodnia.

II.8.3. Az esetleges átöltöztetéshez célszerű tartalékruhát is elhelyezni a gyermek ruhapolcán.

II.8.4. Mozgásos játékok (sportfoglalkozás) szokásos öltözete: pamut trikó, rövidnadrág és tornacipő, melyeket a szülő biztosít gyermeke számára.

II.8.5. A gyermek ágyruháját a szülőknek kell kéthetente hazavinni, kimosni.

II.9. A gyermekek otthonról behozott tárgyainak szabályozása

A gyermekek a számukra érzelmi biztonságot nyújtó játékokat, tárgyakat behozhatják az óvodába. Használaton túl ezek elhelyezését az óvoda a saját jelükkel ellátott „kincses” dobozban biztosítja. Az otthonról hozott játékokért felelősséget vállalni nem tudunk.

A papucshasználat és az ékszerek (nyaklánc, karkötő, bokalánc, gyűrű, percing) viselete veszélyforrás lehet, ezért ezek mellőzendők. Lyányoknál a fülbevaló megengedett.

II.10. Az óvoda nyitva tartása

II.10.1. Fogalmi meghatározás: nevelési év – minden év szeptember1-től augusztus 31-ig, az oktatási év – minden év szeptember 1-től május 31-ig tart.

II.10.2. Az oktatási év május 25 és június 15 napja között műsoros ünnepéllyel zárul. Az óvoda minden nyáron július első hétfőjétől kezdődően 6 héten át zárva tart.

II.10.3. A nevelés nélküli napok száma évente 5 nap. Az óvoda a szülőket a várható időpont előtt 7 munkanappal szóban és írásban értesíti. E napokon szükség esetén az óvoda felügyeletet biztosít.

II.10.4. A gyerek óvodában tartózkodásának maximális ideje maximum napi 10 óra. Az óvoda naponta 7 és 17 óra között tart nyitva.

II.11. A nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyelet biztosítása

A gyermekek az óvodában sosem gazdátlanok, a felügyeleti rend szerint beosztott óvodapedagógus figyel rájuk, a gyermekek neki tartoznak engedelmességgel, személye a táblázat alapján mindenkor egyértelműen meghatározható.

  • Reggelente 6.00 és 7.00 között (reggeli ügyelet) egy az ügyeleti rendben beosztott dajka látja el a felügyeletet, teljesít szolgálatot.

  • A gyermekek étkeztetését a jelenlévő óvónők és a beosztott dajka végzik.

  • A rendes nyitvatartási időn kívül, illetve az óvodán kívüli programok esetén e tevékenységek alkalmával a tevékenységet szervező óvónő látja el a gyermekek felügyeletét. Az intézményen kívüli eseményekre (pl. uszoda, játszótér, színház, koncert vagy múzeumlátogatás) csoportonként egy – szükség esetén két – óvónő és egy dajka kerül kísérőként beosztásra. E feladat ellátásába a gyermekek szülei is besegíthetnek.

  • Délután 17.00 és 18.00 között egy az ügyeleti rendben beosztott dajka látja el a felügyeletet, teljesít szolgálatot.

II.12. Az óvodába járási kötelezettség

II.12.1. A Közoktatási Törvény 6. § (2) bekezdésében megfogalmazottak alapján az 5. életévét betöltött tanköteles gyermek 7 napot meghaladó igazolatlan hiányzása esetén az óvodavezető köteles értesíteni Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzőjét.

II.12.2. A foglalkozások megtartásának rendje és ideje a Helyi Óvodai Program heti- és napirendjében megfogalmazottak szerint történik. Ezeket a dokumentumokat valamint a tevékenységi tervet a csoportszoba öltözőjében a szülők megtekinthetik.

II.12.3. A foglalkozásokról való távolmaradás, hiányzás megkérésének, indoklásának és egészségügyi igazolásának szabályai:

  • Betegség esetén orvosi igazolás.

  • Egyéb esetben (családi üdülés, külföldön való tartózkodás, stb.) a szülőnek szóbeli bejelentési kötelezettsége van a csoportban dolgozó óvónők felé.

Összefoglalva a gyermek akkor veheti igénybe az óvodát, ha

  • a harmadik életévét betöltötte, majd egészen az iskolaérettség eléréséig, maximum nyolc éves koráig,

  • a gyermek megbízhatóan ágy és szobatiszta,

  • a gyermek egészséges,

  • a szülő az étkezési díjat befizette.

II.13. Záró rendelkezések

II.13.1. A Házirend betartása mindenki számára kötelező.

II.13.2. A Házirend egy példányát beiratkozáskor a szülő betekintés céljából megkapja, ezenkívül az interneten és az öltöztető helyiségben folyamatosan megtekinthető.

II.13.3. Felülvizsgálat rendje. Az óvoda Házirendjét a jogszabályban meghatározott esetekben ill. az érintettek írásbeli kérelmére minden esetben felül kell vizsgálni.

II.13.4. Az intézmény döntései ellen a Közoktatási Törvény 83.§ alapján lehet észrevételt tenni.



*



A Házirend előírásain túl az udvariasság és a kölcsönös megbecsülés íratlan szabályai is mindig köteleznek. A piarista nagycsalád tagjai sose feledjék el, hogy megnyilatkozásaikkal missziós feladatot is betöltenek. A kívülállók – ifjak és felnőttek egyaránt – szavaik, tetteik, mulasztásaik alapján nem csak róla alkotnak képet, hanem a piarista intézményről, és Krisztus Egyházáról is.

Nagykanizsa, 2008. június 18.

Vereb Zsolt Sch.P.

Igazgató

 

 

KÉPTÁR

FILMTÁR

DIÁKSAROK

PIARISTA BOLT