Kosárlabda

Kilencéves koromban kezdtem el kosarazni, azóta űzöm ezt a sportot. Vegyes csapatban kezdtem a Rozgonyi általános iskolában. Azóta átkerültem a Kanizsai Kosárlabda Klubhoz, röviden KKK-hoz. Nagyon szeretem a sportot, heti három edzést tartanak az edzők felváltva.

Én heti kettő-háromra megyek. Sajnálatos módon egy hete lesérültem, és így nem tudok edzésre járni. Sportos családból származom, ezért nem is volt kérdés, hogy a kosárlabdát választom a sportomnak. Édesapám és édesanyám is kosarazott, ezért mindig vonzódtam a sporthoz. A csapatunk elég jó helyezéseket ér el, ezért megmarad az érdeklődésem a kosárlabda iránt. A legjobb helyezésünk az országos 3. hely volt, ahol ott is voltam, és hozzájárultam a győzelemhez. Rádöbbentem, hogy milyen jó is egy közösséghez tartozni, ami nem a megszokott osztályközösség. Az utánpótlási létrákat végigjárva idén már a nagycsapatban játszom, megyei szinten. Ez azt jelenti, hogy felnőtt játékosok ellen is játszhatok, akár az edzőm ellen is. Nagyon sokat jelent nekem ez a sport. Az életem egy részét képezi. Az amerikai meccseket mindig nézem, ha van időm. Amíg bírom, addig fogom űzni ezt a sportot.

Idén sokat szeretnék teljesíteni mint csapattag. Nagyok az elvárások, és meg akarok nekik felelni. A csapat egy összetartó társaság, nem csak csapattagok vagyunk, hanem közeli barátok is. Mindig számíthatok rájuk, ha kell. A célom az, hogy egy nagyobb csapatban játszhassak egyszer. Zalaegerszeg a kedvenc magyar csapatom. Azt szeretném elérni, hogy oda eljussak, és ott játszhassak abban a csapatban.

Szányi Dániel 11. a

KÉPTÁR

FILMTÁR

DIÁKSAROK

PIARISTA BOLT