KRÓNIKA

Jubileumi kórustalálkozó - 2015

 

Nagyon vártuk már az idei kórustalálkozót, hiszen már többször tapasztaltuk, hogy csodálatos élmény egy ilyen esemény! Már augusztus végén egy hétvégi kórustáborral lendületet vettünk a felkészüléshez, hiszen a kórustalálkozó első napján Haydn-misét énekeltünk. Ezt a művet ünnepi szentmise keretében adtuk elő a budapesti és a mosonmagyaróvári piaristásokkal együtt. Sokunknak a darab nem volt új, hiszen énekeltük ezt már Mosonmagyaróváron és Bécsben is, viszont újra megérezhettük, milyen jó is, amikor ennyien együtt éneklünk, szívből, és hogy bizony nagyon megérte az a sok nulladik óra.

Persze nem szabad elfelejteni a szinte egész napos próbát előtte, ami alatt Melegh Béla tanárúr (a budapesti piaristák karnagya) kedves ösztönzése és megjegyzései sem maradhattak el, és kicsit összekovácsolódott a csapat. A szentmise után vacsorát kaptunk az iskolában, találkozhattunk és beszélgethettünk a régen látott ismerősökkel, barátokkal a másik iskolákból. Este egy rövid kis ki-mit-tud-ot rendeztünk, amire bárki készülhetett. Egy pesti fiú bűvészkedett – csak lestük, hogy csinálja a trükköket - , volt aki zongorázott, énekelt, gitározott – és nem akárhogy. Az előadások után a nagykanizsai horvát tamburazenekarnak köszönhetően szuper hangulat alakult ki, a Zadarból érkezett horvát kórustól csak úgy zengett az iskola rendezvényterme, persze a tánc sem maradhatott el közben. Nagyon jól éreztük magunkat, jó volt látni a sok nevető, vidám, táncoló embert.

Másnap reggel a külön próbák után átvonultunk a templomba, ahol 10 órakor elkezdődött a koncert. Itt énekeltek a budapestiek, a mosonmagyaróváriak kiskórusa, a zadari tesvériskolánkból érkezett kórus, és persze vendéglátóként a vegyeskarral és a Gregorian Schola-val is felléptünk. Nekem különösen tetszett, hogy a koncert rendkívül színesre sikeredett, hiszen minden kórusnak más-más karaktere volt: csak fiúk, csak lányok, vegyeskar, kisgyerekek és persze a horvátok. Ráadásul a koncert végén volt egy meglepetésszám: a zadari kórus karnagyáról kiderült, hogy operaénekes, és elénekelt nekünk egy csodaszép ráadás-dalt.

A koncert után közösen ebédeltünk, majd megkaptuk a kórustalálkozós egyenpólókat. Délután lementünk a főtérre az előbb említetet pólóban, ahol könnyedebb számokat énekeltünk. A csípős hideg ellenére fantasztikus volt, egy pillanat alatt elkezdődött a tánc az énekekre, aztán jöttek a horvát-dalmát dalok, vonatozás a téren. Csodálatos érzés volt együtt lenni sok-sok kóristával, ahogy egymást bíztattuk, tapsoltunk és énekeltünk. Ezen a napon este táncházat szerveztek nekünk. Sokat táncoltunk, beszélgettünk. Egy apróság, ami még nekem kiemelkedően szuper volt, hogy mivel az osztályunkból nagyon sok kórusos van, sokan ott voltunk, és a táncház alatt volt hogy egy körben csak mi táncoltunk. És persze az óvári barátainkról se feledkezzünk meg! Másnap a piarista kápolnában a 9-es misén énekeltek a vendégkórusok, és biztos vagyok benne, hogy hatalmas élményekkel gazdagodva indultak haza. Mosonmagyaróvári barátnőink megemlítették, hogy szívesen maradnának még pár napot!

Nagyszerű hétvége volt, tele sok-sok programmal, élménnyel! Találkozhattunk a barátokkal és ismerősökkel, sokat nevettünk, énekeltünk, táncoltunk. Megéreztük, hogy mennyire fantasztikus kórusban énekelni, együtt énekelni más kórusokkal, hogy az alkalmazkodás másokhoz sok vidámságot és nevetést rejteget! Azt hiszem, ez lesz az, amit sok-sok év múlva is mosolyogva fogunk emlegetni! Köszönjük Cili néninek azt a sok-sok szeretetet, odaadást, amit a próbák és a hétvége alatt kaptunk, a szervezést, a vendégkórusoknak a lelkesedését, vidámságát! Alig várjuk már a következőt!

Paulik Flóra 11a

KÉPTÁR

FILMTÁR

DIÁKSAROK

PIARISTA BOLT